 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
(távoktató tananyag)
Megjelent: Komplementer Medicina 2007 11(1):21-25.
A pszichiátriai diagnosztikus rendszerbe történő bekerülése óta a pánik óriási karriert futott be. A respiratórikus tüneti dominanciát mutató spontán pánik hamarosan teljesen összemosódott a fenomenológiailag hasonló, ám etiológiájában merőben különböző fóbiás szorongásrohamokkal. Ennek oka a diagnosztikus rendszer alapkoncepciójában rejlik, miszerint -szándékosan kerülve az etiológiai feltevéseket - a mentális zavarokat súlyozatlan tünetlistákkal, konszenzuálisan definiálják. Mivel a kutatás és kezelés alapját képező diagnosztikus rendszer szerint a pánik homogén entitás, valójában alcsoportokat összemosó ernyőfogalom, így az alcsoportokat el nem különítő neurobiológiai és farmakológiai kutatás eredményei megbízhatatlanok. A gyógyszeripar törekvése, hogy a homogénnek tekintett pánikban az antidepresszívumokat és anxiolitikumokat univerzális antipánik szerekként forgalmazhassák, előidézte, hogy ma a "pánikot" krónikus, nehezen kezelhető problémának tekintik. Valójában az interoceptív ingerekre kialakuló fóbiás pánik adekvát kezelése a kognitív-viselkedésterápia.
Kulcsszavak: spontán pánik, fóbiás pánik, diagnosztikus zavar, farmakoterápia, kognitív-viselkedésterápia
Megjelent: Pszichoterápia, 2002 december 407-421
A meddőség világméretű probléma, a házaspárok 10-15%-át érinti. A biomedikális szemlélet a meddőséget biológiai zavarnak tekinti. A meddőség igen nagy százaléka azonban pszichés faktorokra, mint stresszre, depresszióra, traunmatizáltság, rejtett házastársi konfliktusokra vezethető vissza. Evolúciós megközelitésben ezeket a meddő eseteket adaptiv reprodukciós kudarcnak tekinthetjük, s sikeres kezelésük csakis megfelelő -olykor eovlúciós szempontokat is tartalmazó - pszichoterápiás segítséggel oldható meg. A szerző áttekinti az idevonatkozó szakirodalmat, a terápiás próbálkozásokat, s hangsúlyozza a kötődési elméleti megközelítés hasznáhatóságát a meddőség terápiájában.
Bővebben itt
|
|