Feliratkozás hírlevélre

Hajnal Anett: Árthat-e a kétnyelvűség?

Sok szülő aggódik, vajon a korán kezdett idegennyelv tanítás, netán a kétnyelvű szülők nem okoznak-e valamiféle zavart a gyermek fejlődésében. (Nem!)
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A nyugalom ABC-je

Mindig gondolkodunk, érzünk és viselkedünk. Négy "őrült" érzésünk van, az intenzív szorongás, harag/védekezés, depresszió/kiégettség és bűntudat. Ezek azáltal keletkeznek, hogy folyamatosan hagyjuk, hogy mások kiprovokálják belőlünk ezeket az érzéseket. Hagyni, hogy "gombjainkat nyomogassák", azt jelenti, hogy olyat tesznek, mondanak, vagy olyasmi történik, amire mi indulatilag-érzelmileg túlreagálunk, vagyis nem megfelelően érzünk és cselekszünk a dologgal kapcsolatban.
Bővebben itt

 

 

 

Szendi Gábor: Nicsak, itt ki beszél?

Időnként olyat teszünk, hogy magunk is megbánjuk, olykor idegenként állunk saját cselekedeteink előtt, néha meg nem értjük magunkat. A csúcs, amikor hitetlenül azt kérdjük magunktól: ez én voltam?
Bővebben itt

 

 

Szendi Gábor: A mi kis életünk

Hogy a csudába van, hogy mindenki jót akar, a dolgok mégis rosszul sülnek el, hogy minden nappal egy új lehetőséget kapunk, hogy boldogok és elégedettek legyünk, és estére mégis keserűen kerülünk az ágyba?
Félelemre és bizalmatlanságra vagyunk gyerekkorunktól kiképezve, és aki még nem ilyen, azt agyalágyultnak vagy csak egyszerűen tapasztalatlannak tekintjük.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Legfeljebb elválunk?!

Minden házasság valójában két házasság: az egyik a férfi, a másik a nő fejében lakozik. Amikor válásra kerül a sor, gyakran nem is az a kérdés, miért válnak el a felek, hanem az, hogy miért házasodtak össze. A válási szándék ugyanis leggyakrabban a rejtett házassági elvárások zátonyra futását jelzi. A házasságkötés az egyik legkomolyabb, élethosszig szóló titkos szerződés, melyet meglepően komolytalan alapokra építenek az emberek.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Lehet-e férfi és nő között barátság, és ha igen, miért nem?


A kérdést már sokan vizsgálták, evolúciós pszichológusok, szociobiológusok, szociológusok, de a brutális hétköznapokban valószínűleg már sok sarokba szorított férj vagy feleség döntötte el a kérdést egy határozott igennel, vagy nemmel, megelőlegezve a tudomány végső szavát e kérdésben. Mert ugye akinek éppen van egy ellenkező nemű barátja szerelmi vagy házastársi kapcsolata mellett, az makacsul hinni szokott benne, hogy létezik szexmentes, őszinte férfi-nő barátság, míg a másik fél közel sem ennyire biztos ebben, és féltékenykedéssel, jelenetrendezéssel, nyomozással nyomatékosítja álláspontját.
Bővebben itt

 

Curtiss, AB: Brainswitch. Out of depression. (Agyi átkapcsolás. Kifelé a depresszióból.)

Arline Curtiss amerikai pszichológusnő könyve valami merőben új, más, mint az eddigi "kiút a depresszióból" könyvek. Új terápiás módszert dolgozott ki, amely szakít a köldöknézéssel, szakít a múlt elemezgetésével, s helyette a modern agykutatás eredményeit felhasználva az "itt és most"-ra koncentrál. Felfogása szerint a depresszió nem egy folyamat, hanem az emocionális agy (kéreg alatti területek) eluralkodása a tudat felett. Az "agyi átkapcsolás" egy gyorsan elsajátítható technika, amellyel visszaszerezhető a kontrol az emóciók felett - és a depresszió kikapcsolható.

Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A jövő emlékei

A múltról írottak után talán nem lesz sokkoló, hogy a jövő ugyanúgy nem létezik, mint a múlt. Sőt a jövő elvileg még annyira sem létezik, mint a múlt, amelyről legalább emlékképeink vannak. A jövőről valójában fantáziáink vannak csupán, amelyeket sokszor mégis ugyanolyan reálisnak élünk meg, mint a múltbeli emlékeket.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Az Idő az ember legfőbb mumusa

Nem az ördög, nem a kocsonyás űrlény, hanem az Idő az ember legfőbb mumusa. Az idő folyton csak múlik, elszáll, rohan, siettet, az idő rabjai vagyunk, és állandóan egy ördögi szerkezetre figyelünk, amelynek mutatói könyörtelenül haladnak előre. Elszalasztott pillanat, lejárt határidő, eltékozolt ifjúság, régmúlt boldog idők, feláldozott élet, utolsó óra. Kifutunk az időből, fecséreljük az időt, raboljuk más idejét, vagy a mienkét rabolják és ezért nincs időnk semmire.
Az ember kitalálta az Időt és boldogtalan miatta. De nem a fizikai idő szenvedéseink igazi forrása, hanem a megélt idő jelentése.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A gyógyító írás

Írni jó. Írni vigasztaló. Írni naplót, mint Anna Frank, írni levelet, mint Mikes Kelemen. Írni, mintha majd valaki olvasná, írni egy képzeletbeli személynek- valójában írni önmagunknak. Az írás különös dolog. Egészen más, mint gondolkodni valamin. A gondolkodás sokszor körbeforgó, önigazoló, az írás szembesít, kényszerít a megfogalmazásra és a kifejezésre. Az elmúlt kb. harminc év kutatásai azt bizonyítják, hogy nemcsak szubjektíve jó leírni bánatunkat, vagy a minket ért sorscsapást, hanem az írás pozitív hatása mérhető.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Szex és más semmi

A szex amúgyis problémás terület egy teljesítménycentrikus világban, a medikalizációja erre tesz rá egy lapáttal. A csökkentértékűség vagy éppen a fogyasztói szemlélet jegyében fogant hajsza az orgazmus után nem boldogabbá, hanem elkeseredettebbé teszi az embereket.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A sikeres félénk

Ha kiszámítanánk a világ évi szenvedéstermelését, a félénk és szégyenlős emberek valószínűleg listavezetők lennének. Felmérések szerint az emberek majd ötven százaléka vesz részt a termelésben, ki egész nap, hivatásként félénk, mások csak bizonyos alkalmakat ragadnak meg, hogy egy kis gyötrelmet okozzanak önmaguknak. A félénkség, gátlásosság és szégyenlősség - csak azok kedvéért, akik nem ismernék ezt az érzést - kellemetlen feszültséget, kényelmetlenségérzést és különféle testi tüneteket okoz különösen idegenek jelenlétében, vagy új helyzetekben. A félénkség nem betegség, hanem egy temperamentum típus; nem lehet "leszokni" róla, de megoldható, hogy az ember ne essen el saját lábában.
Bővebben itt

 

Cikkek a 2007 ápril. 14-én elhangzott előadáshoz


Szendi Gábor: Szeretni, vagy őrülten szeretni?

Hőseink: a Nő, a Férfi és az Evolúció.
Bővebben itt

Szendi Gábor: Meddőségipar

Amikor még nem kívánjuk, teherbe esni túlságosan is könnyű, ha meg már akarjuk, olykor ez lehetetlennek bizonyul
Bővebben itt

Szendi Gábor: A női funkcionális meddőség evolúciós értelmezése

A meddőség világméretű probléma, a házaspárok 10-15%-át érinti. A biomedikális szemlélet a meddőséget biológiai zavarnak tekinti. A meddőség igen nagy százaléka azonban pszichés faktorokra, mint stresszre, depresszióra, traunmatizáltság, rejtett házastársi konfliktusokra vezethető vissza. Evolúciós megközelitésben ezeket a meddő eseteket adaptiv reprodukciós kudarcnak tekinthetjük, s sikeres kezelésük csakis megfelelő -olykor evolúciós szempontokat is tartalmazó - pszichoterápiás segítséggel oldható meg. A szerző áttekinti az idevonatkozó szakirodalmat és a terápiás lehetőségeket.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Társaságban megszólalni? Inkább a halál!

Már az iskolai felelés is rémálom volt. Izzadt, dadogott, semmi nem jutott eszébe, csak szeretett volna még élve visszajutni a padjába. Azt hitte, majd kinövi. Most felnőttkorára még rosszabb. Ha többek előtt meg kell szólalnia, már csak a gondolatra is kiveri a víz, belevörösödik, keze remeg. Jó esetben meg tud szólalni, de hangja mintha nem is az övé volna. Esküszik rá, hogy sajnálkozva összenevettek a háta mögött. S míg más "normálisok" imádják a bulikat, ő ilyennek képzeli a poklot.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A pánikzavar altípusai és kezelése

(távoktató tananyag)

Megjelent: Komplementer Medicina 2007 11(1):21-25.

A pszichiátriai diagnosztikus rendszerbe történő bekerülése óta a pánik óriási karriert futott be. A respiratórikus tüneti dominanciát mutató spontán pánik hamarosan teljesen összemosódott a fenomenológiailag hasonló, ám etiológiájában merőben különböző fóbiás szorongásrohamokkal. Ennek oka a diagnosztikus rendszer alapkoncepciójában rejlik, miszerint -szándékosan kerülve az etiológiai feltevéseket - a mentális zavarokat súlyozatlan tünetlistákkal, konszenzuálisan definiálják. Mivel a kutatás és kezelés alapját képező diagnosztikus rendszer szerint a pánik homogén entitás, valójában alcsoportokat összemosó ernyőfogalom, így az alcsoportokat el nem különítő neurobiológiai és farmakológiai kutatás eredményei megbízhatatlanok. A gyógyszeripar törekvése, hogy a homogénnek tekintett pánikban az antidepresszívumokat és anxiolitikumokat univerzális antipánik szerekként forgalmazhassák, előidézte, hogy ma a "pánikot" krónikus, nehezen kezelhető problémának tekintik. Valójában az interoceptív ingerekre kialakuló fóbiás pánik adekvát kezelése a kognitív-viselkedésterápia.

Kulcsszavak: spontán pánik, fóbiás pánik, diagnosztikus zavar, farmakoterápia, kognitív-viselkedésterápia


Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Féltékenység

A féltékenység sok ember életét megkeseríti, és kevesen mondhatják el, hogy sosem érezték ezt a kínzó érzést. A féltékenység azonban hasznos érzelem, ha nem így volna, már rég kiveszett volna. Olykor azonban elszabadul, és olyankor pusztító tud lenni. Hogyan kezeljük hát féltékeny partnerünket? A cikk végén ez is kiderül.
Bővebben itt

 

Pszichodráma csoport indul!

A 150 órás önismereti csoport indul 2007 február végén, havonta egyszer, szombatonként.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: Na most majd jól megváltoztatom az Életemet

De jó, itt az Újév, megint meg lehet változtatni az Életünket. Ezentúl alapjaiban minden másként lesz. Lefogyunk, eldobjuk a cigit, lángra lobbantjuk kihűlt kapcsolatunkat, nagy dolgokba kezdünk, kinyílunk a világ felé, barátaink lesznek, egyáltalán: ezentúl boldogok és kiegyensúlyozottak akarunk lenni. Ok, ok. De hogy is volt ez tavaly? Nem ugyanezt határoztuk el tavaly ilyenkor? Ja igen, tényleg. De az tavaly volt.
Bővebben itt

 

Szendi Gábor: A Flört

Férfi és Nő kapcsolatának története félreértések sorozata, s ebből mindig is jól megéltek a javasasszonyok, a bájital keverők, a házasságközvetítők és a férfi-női magazinok. Mostantól elfelejtheted a bárgyú "szeret-nem szeret" teszteket, a kételyek közt töltött több órás kötetlen őrlődéseket, mert mi most itt a Tudomány vakító fénysugarával világítunk be az emberi kapcsolatteremtés (értsd. csajozás és pasizás) sötét rejtelmeibe.
Bővebben itt

 

 

Szendi Gábor: Szó-mágia

Megjelent: Origo Női lapozó 2005 dec. 19.

A szó-mágia azt jelenti, hogy szavak segítségével el tudjuk varázsolni magunkat és másokat boldogból boldogtalanná, sikeresből kudarcot vallóvá, szépből csúnyává, királyfiból békává. A szó, a mondat miközben az ember torkából feltörő és a hangképző szervek által megzenésített légáramlat csupán, légies jellegét meghazudtolva birodalmakat emel naggyá vagy dönt romba, de hétköznapibb esetekben csak elrontja a napunkat.
Bővebben itt

 

 

Szendi Gábor: Depresszióipar. Sík kiadó, Budapest, 2005.
A könyv végigkíséri, ahogy az első antidepresszánsok véletlen felfedezését követően a gyógyszeripar és a pszichiátria bonyolult érdekösszefonódásai révén kialakult a depresszióipar, amely már nemcsak gyógyszereket, hanem a "depressziósok" milliós tömegét is kitermeli, cinikusan meghamisítva a kutatási adatokat, letagadva a tényeket, a pszichiátrián és a médián keresztül manipulálva a közvéleményt.
A szerző klinikai szakpszichológus és elméleti kutató, a kérdéskör elemzése során tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányokra támaszkodik.
Az utószóban Buda Béla professzor sokoldalúan elemzi a kialakult válságot.
A könyvet mindenkinek ajánlom, aki már szedett, szed, vagy szedni fog antidepresszánst.